Tantárgyak

Last modified: 17. October 2022

Bevezetés az építészetbe 1.

A tárgy a bevezet az építészet fogalomköreibe. Az előadások az építészet alapfogalmait vizsgálják, mint hely, idő építészet és város építészet és természet viszonyrendszerét. Emelett az előadások során több építészeti alkotás és alkotó (tervező) is bemutatásra kerül. A cél hogy a hallgatók elsajátítsák az építészeti alapfogalmakat és bevezetődjenek a kortárs építészet világába. A gyakorlati feladat az előadások témájához illeszkedő egy-két kisebb építészeti tervezési feladat.

Bevezetés az építészetbe 2.

A tárgy a korábbi félévben megszerzett építészeti ismereteket tágítja és mélyíti el. A második félév foglalkozik épületszerkezetekkel a teher és az anyag tekintetében valamint a fénnyel mint az építészeti terek meghatározó eleme, ezen felül a végigvesszük az egyes épülettípusokat is, mint a lakás, a munkahely és a középület építészete. A gyakorlati feladat egy vagy kettő az előadások témájához kötődő építészeti tervezési feladat.

Építészet a gyakorlatban

A tárgy több léptékben ismerteti a térbeli tervezés eszközeit. Elsősorban előadások révén próbál átadni egy alapfokú érzékenységet az építészet és a városépítészet terén, és bemutatni egy módszertant, mely a városi szövet eltérő rétegeinek a vizsgálatával segíti a városok összetett világának megértését.Másrészt kisebb tervezési feladatok által segíti gyakorolni a tervezést, a tér értelmezését-érzékelését városi és építészeti léptékben és egyben ezek rajzi követelménye útján fejleszteni az alapfokú építészeti műszaki rajztudást és a grafikai előadásmódot.

Építészettörténet 1.

Építészettörténet tárgy előadások keretében mutatja be az építészettörténeti korokat. Az első félévben a főbb korszakok az ókor, középkor, reneszánsz és a barokk. A tárgy keretében elvégzendő gyakorlati feladat az előadások anyagához kapcsolódik.

Építészettörténet 2.

Építészettörténet tárgy előadások keretében mutatja be az építészettörténeti korokat. Az második félévben a főbb korszakok az klasszicizmus, a romantika, a historizmus, a modern és végül a posztmodern korszak kerül bemutatásra. Az előadássorozatban még tárgyalásra kerükl a népi építészet és a műemlékvédelem tárgyköre is. A tárgy keretében elvégzendő gyakorlati feladat az előadások anyagához kapcsolódik.

Közterületek üzemeltetése

A tárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a hazai közterület hálózat és a településüzemeltetés összefüggéseivel. Cél a kurzus során olyan gyakorlati tudás elsajátítása, amely megfelelő alapot nyújt a közterület-tervezés üzemeltetési szintű megközelítéséhez, illetve az üzemeltetési feladatok szervezéséhez. A hallgatók esettanulmányokon keresztül megismerkednek a közterület üzemeltetés feladataival, intézményeivel és szervezeteivel, a működtetésre alkalmazott megoldásokkal, sajátosságaival. Az elméleti előadásokon túl irodalátogatás, teleplátogatás, helyszíni bejárás, közös és egyéni feladatok is segítik a törzsanyag elmélyítését.

Speciális településüzemeltetési ismeretek 1.

A tárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a települések világával azokat vizsgálják, kutassák. A tárgy segítséget ad a szakdolgozat témájának kiválasztásához, útmutatást a forráskutatáshoz, a szakdolgozat felépítésének meghatározásához. A félév során többféle eszközzel segítjük a szakdolgozat témában való elmélyülést. A tárgy követelménye a szakdolgozat egy jelentős hányadának bemutatása, írott formában.

Speciális településüzemeltetési ismeretek 2.

A félév során az előző szemeszterben már átfogóan vizsgált területtel foglalkoznak a hallgatók. Az alapvető cél, hogy a felsőbb szintű fejlesztési elképzelésekhez is illeszkedő javaslat születhessen a terület egészére, valamint egyes részterületeire, kritikus, átalakulásra megérett fókuszpontjaira. Célok: A feladatok által gyakorolni a tervezést, a tér értelmezését-érzékelését városi és építészeti léptékben; A feladatok rajzi követelménye útján fejleszteni az alapfokú építészeti, műszaki rajztudást és a grafikai előadásmódot; A várostervezés eszközeinek alapfokú megismerése; Megérteni város vizsgálatainak léptékeit, jelentőségét és szükségességet. A tárgy célja a szakdolgozat egyes fejezeteinek kidolgozása, elmélyítése.

Szakdolgozat készítés "D"

A félév során a hallgatók befejezik a szakdolgozatukat és benyújtják, munkájukat konzultáció és prezentáció segíti.

Szakmai gyakorlat "D"

A tárgy a BSc képzés 7. félévében végzett 12 hetes kötelező szakmai gyakorlat koordinálását és értékelését foglalja magában. A tárgy célja a tájrendező és kertépítő alapszakos, településüzemeltető specializáción tanuló hallgatók megfelelő gyakorlóhelykre történő kiközvetítése, a gyakorlati beszámolók és az értékelések összegzése.

Települési értékvédelmi alapismeretek

A tárgy célja a települések kulturális örökségével, azok védelmével összefüggő alapvető elméleti és gyakorlati ismeretek átadása. A kurzus bemutatja a műemlékvédelem és az épített örökség védelmének a hazai és nemzetközi kialakulását, a védelem időben és térben táguló köreit, a települések értékeinek változó nemzetközi és hazai megítélését és a változó szemléletből következő szabályokat, a települési értékvédelem nemzetközi és hazai vizsgálati módszereit.

Településigazgatás és -gazdálkodás

A tantárgy célja a hallgatókkal megismertetni a helyi önkormányzatok szerveződésének, irányítási feladatainak és gazdálkodási feladatainak alapjait. A törzsanyagot a településigazgatás és az önkormányzatiság története, a közigazgatási szakvizsga anyaga, valamint a legfontosabb településgazdálkodási alapismeretek adják. Az órai feladatok a fenntartható településgazdálkodás és területgazdálkodás eszköztárára koncentrálnak.

Településrendezés

A tantárgy célja, hogy a hallgatók átfogó képet kapjanak a településfejlesztési, településrendezési tervtípusokról, szakiránytól függetlenül otthonosan mozogjanak a településrendezés és szabályozás világában. A kurzus tananyagát előadások és megoldandó feladat alapján sajátítják el a hallgatók.

Térségi és települési vizsgálatok

A félév során a hallgatók – a korábbi ismereteiket bővítendő – átfogó képet kapnak a térségi és települési vizsgálatok elméleti és gyakorlati kérdéseiről. Az elméleti előadások gyakorlati feladatokkal párosulnak, hallgatók konkrét példákon keresztül gyakorolhatják az egyes vizsgálati formákat. A gyakorlati órák keretében tematikus vizsgálatok készülnek a településszerkezeti összefüggések, beépítési jellemzők, közlekedési infrastruktúra, társadalom, humáninfrastruktúra, zöldinfrastruktúra tekintetében.

Út- és közműépítés

A hallgatókkal megismertetjük az útépítés és közműépítés alapfogalmait, amiket a későbbi munkáinkban hasznosítani tudnak majd.

Zöldfelület-gazdálkodás

A tantárgyi tematika gerincét az önkormányzatok, intézmények és vállalkozók vonatkozó zöldfelület gazdálkodási és szervezési feladatainak ismertetése képezi. Emellett a tárgy keretében feldolgozásra kerül a települések zöldfelületeinek működtetéséhez / üzemeltetéséhez szükséges feltételek számbavétele. A tantárgy elméleti alapjait előadásokból és az ajánlott szakirodalomból sajátítják el a hallgatók. Az elméletet a szakmai életből érkező vendégek előadásai és különböző helyszínekre szervezett terepgyakorlat támogatja.

Diplomatervezés 1.

Általános alapelv, hogy a diplomaterv egyedi, önálló munka legyen. Ez a tervezési feladat megoldásánál az információk sajátos, korábban nem alkalmazott összegzését, új eredmények felmutatását jelenti. A beadott anyag meggyőzően mutassa be, hogy a Hallgató ismeri a választott nagyobb szerkezeti egységet, azon belül a részletesen feldolgozandó tervezési területet. Ezek birtokában az adott térségre értékteremtő koncepcionális választ, jövőképet tudott megfogalmazni.

Diplomatervezés 2.

A Diploma 1 során felvázolt jövőkép alapján fejlesztési koncepció készítése. Erre épül a rendezési program, rajzi és adatolt munkarésszel. Tervi munkarészek: környezetalakítási terv, a szakági munkarészekkel együtt (beépítési terv, közlekedés, zöld infrastruktúra). Környezetalakítási részlettervek, építészeti megoldások, makett készítése. Tervezett jogszabályi környezet ismertetése.

Építészeti stúdió 1.

A tárgy gyakorlati szakasza tematikusan és funkcionálisan is összekapcsolódik a Településtervezés 1 tárggyal: nem csak a helyszín közös, hanem az eltérő léptékű feladatok is egymásra épülnek. A valós helyszíneken készülő építészeti tervek elkészülését segítik az előadások is, ahol elsősorban az ember és tér kapcsolatának az összefüggésit taglaljuk az általános lakóbeépítések különféle típusain keresztül. A családi házak, az alacsony intenzív beépítések és a társasházak eltérő fajtái mind a vizsgálat tárgyát képezik, különös hangsúllyal a lakások belső tereinek a kialakítására.

Építészeti stúdió 2.

A tantárgy elméleti része sorra veszi a legfontosabb középület típusokat, történeti kontextusba helyezve őket és kitérve az épülettípus legfontosabb kortárs térszervező jellemzőire, mai példáira. 

A gyakorlati órák keretében a nagyvárosias beépítések sajátosságaival ismerkednek meg a hallgatók, elsősorban lakóépületek kapcsán. A félév elején csoportban készül a koncepció terv egy valós helyszínre, melyet a félév második felében egy önállóan készülő többlakásos ház vázlattervi szintű építészeti tervei követnek.

Építészeti stúdió 3.

A tárgy kis középületek építészeti tervezésével foglalkozik kisvárosi szövetben. A gyakorlati feladatok során három eltérő városi helyzetre készül terv. A három épületterv méretében is különbözik egyre komplexebb programú középületeket tervezünk. A tervezés azonban csak a beépítési tömegalakítási fázisig jut el. A tárgy elméleti része épületlátogatásokat tartalmaz és egy esszé elkészítésével végződik.

Kortárs építészet

A kurzus elméleti szakasza a XX. század építészetének a legjelentősebb állomásait vizsgálja, különös hangsúllyal a modernista építészet értékteremtő szándékainak a megismerésére. A század során létrejövő építészeti mozgalmak, forradalmi gondolkodók és alkotók változatos hatása is átszövi a tananyagot, választ keresve a mai építészeti irányzatok és tendenciák eredetére. A gyakorlati feladat az előadások módszertanát követve megoldható - egy kortárs építész "hitvallásának" a megismerése és megértése egy elemző dolgozaton keresztül.

Kortárs építészet, városépítészet

A kurzus elméleti szakasza a XX. század építészetének és városépítészetének a legjelentősebb állomásait vizsgálja, különös hangsúllyal a modernista építészet értékteremtő szándékainak a megismerésére. A század során létrejövő építészeti mozgalmak, forradalmi gondolkodók és alkotók változatos hatása is átszövi a tananyagot, választ keresve a mai építészeti irányzatok és urbanisztikai tendenciák eredetére. A gyakorlati feladat az előadások módszertanát követve megoldható - egy kortárs építész vagy urbanista "hitvallásának" a megismerése és megértése egy elemző dolgozaton keresztül.

Közműtervezés

A félév során elmélyítjük a hallgatók a közműhálózatok tervezésével, üzemeltetésével kapcsolatos ismereteit. Megismerik a településrendezési eszközök közmű munkarészeit, amelynek viszgálati részét egy kistelepülésre önállóan el is készítik a félév során. Nagy hangsúlyt fektetünk a csapadékvíz-elvezetésre és tározásra, a zöld-kék infrastruktúra közmű vonzatára. A fenntartható csapadékvíz-elvezetéssel, -gazdálkodással kapcsolatos számításokat konkrét példákon keresztül, csoportmunkával gyakorolják a hallgatók, így valós, használható tudást szerezhetnek a témában.

Művészettörténet

A művészettörténet kurzus elsősorban a köztereken megjelenő képzőművészeti alkotások esztétikájáról gondolkodik tág társadalmi és művészettörténeti kontextusba helyezve a műveket. A tárgy a 19. század elejétől követi végig a köztéri művészet változását a kortársi „képromboló” mozgalmak akcióiig. A köztereken, (köz)parkokban jelenlévő szobrászati és murális alkotások elemzése kapcsán mutat rá a műalkotás identitásképző funkciójára, társadalmi diskurzusban betöltött szerepére.

Szakmai gyakorlat

A településmérnök képzéshez tartozó szakmai gyakorlathoz beszámoló tartozik, melyet a hallgatók egy prezentáció formájában mutatnak be.

Településgazdálkodás

A településgazdálkodás szerteágazó világából a mesterképzésben néhány elemet mélyítünk el, s kiemelten foglalkozunk a szakterületet érintő önkormányzati és kormányzati szakemberek feladataival. Központi kérdés a fenntarthatóság, a zöld városok program, a településirányítási modellek. Az előadások során olyan kérdések is napirendre kerülnek, mint a történeti örökség hatása a településekre, a földtani veszélyforrások, a zajvédelem, a családbarát városok. Gyakorlati feladatként a diplomatervükkel érintett települések/kerületek gazdálkodását mutatják be és elemzik a településtervezés sajátos szempontjaira tekintettel. A prezentációra külön órát biztosítunk; a tanulmányt írott formában is be kell adniuk a mesterképzésben részvevőknek.

Települési értékvédelem

A kurzus célja a települési értékvédelem témakörben az alapképzésen szerzett ismereteknek a gyakorlati alkalmazása. A két képzés (Tájépítész és Kertművész MA és Településmérnök MSc) hallgatói ugyanazon a feladaton dolgoznak, csoportosan, amely egy városi környezetben feltárt örökségvédelmi jelentőségű terület bemutatására irányul. A kurzus elmélyíti az együttműködést az örökségvédelemben dolgozó társszakmákkal.

Településtervezés

A tárgy a településtervezés mai kérdéseivel, a hazai településtervezés rendszerével, a településtervezés egyes műfajaival, s ezen belül a települések legfontosabb összetevőinek tervezési kérdéseivel foglalkozik. A szerkezeti és szabályozási tervezés kérdései a gyakorlati településtervezés szempontjából, különös tekintettel a tájépítész és a településtervező együttműködésére.

Településtervezés 1.

A tantárgy célja a településtervezés elméleti alapjainak megismerése és annak integrálása egy gyakorlati feladaton keresztül. Az elméleti órákon részben urbanisztikai részben településrendezési - szabályozási tartalmúak. A gyakorlati kurzus a tantárgy gerince. A Hallgatók egy komplex településtervezési problémakört járnak körül, közös vizsgálatokat, elemzéseket készítenek, majd több jövőképet, fejlesztési koncepciót alkotnak a területre. A koncepción alapuló beépítési tervekhez egyszerűsített szabályozási terv is készül.

Településtervezés 2.

A tantárgy a történeti-átalakuló városrészek megújításának lehetséges módszereivel foglalkozik. A városrekonstrukciótól a városrehabilitáció különböző válfajain keresztül a revitalizációig tart a választék. Az előadásokon tervezéselméleti összefüggéseket, a korszerű tapasztalatokat mutatunk be és elemzünk. Városépítészeti javaslatot készítünk, amely a szükséges bontásokkal, átalakításokkal a városi élet kortárs értékrendjét fejezi ki.

Településtervezés 3.

A hazai településtervezés gyakorlatában kulcsfontosságú a településszerkezeti terv ismerete, készítésének indokai, mozgatórugói, alkalmazásának köre. A tárgy keretében a településszerkezeti terv megismerési- és alkotási folyamatában vesz részt a hallgató. A korábban megismert településszerkezeti egység- és rehabilitációs tervezés ismereteivel felvértezve egy komplex település átfogó problematikájával foglalkozunk.

Településtörténet

A tantárgy a történeti városok kialakulását és fejlődésének fontos állomásait vizsgálja a jellemző történeti korszakokon keresztül. Az adott kor társadalmi rendszere, kulturális lenyomata és építészeti stílusa által próbálja elemzeni és megismerni a a városépítési "találmányok" eredetét és a hatásúakat a társadalmi és térbeli változásokra a későbbi időszakokban.

Terület-, településfejlesztés és ingatlanfejlesztés

A tantárgy célja, hogy a hallgatók képesek legyenek az aktuális gazdasági és társadalmi jelenségek, folyamatok térbeli összefüggéseinek felismerésére, mélyebb elemzésére és magyarázatára a rendelkezésre álló elméleti modellek mélyebb megismerésével és felhasználásával. A kurzus kiemelt figyelmet szentel a jövőbeli tendenciák és azok várható területi hatásainak megismerésére (pl. automatizáció, Ipar 4.0, autonóm járművek).

Urbanisztika

A tárgy az urbanisztika mai kérdéseivel foglalkozik, különös tekintettel a tájtervező és a településtervező közös szakmai együttműködésére. Az urbanisztika keretén belül kiemelten foglalkozik a történeti-átalakuló városrészek megújításának lehetséges módszereivel. Az előadásokon tervezéselméleti összefüggéseket, a korszerű hazai és nemzetközi tervezési gyakorlatból származó tapasztalatokat mutatunk be és elemzünk.

Városépítészet és városmorfológia

A tárgy a városépítészet alaktanával foglalkozik. Ezen belül a város külső és belső látványainak elemzésével tervezésével. A félév során megismerjük a városépítészeti tervezési elveket valamint elemeinek - a külső tereknek - szabályszerűségeit. Az előadások többféle városépítészeti szemléletet, módszertant mutatnak be, melyet a gyakorlati projektekben próbálunk ki. A félév egy része a a huszadik század urbanisztikájának történetével valamint a kortárs várossal foglalkozik.

Városi közlekedés és úttervezés 1.

A tárgy a városi közlekedés elemivel, méretezésével foglalkozik, a településszerkezeti tervtől a szabályozási terv szintjéig. A gyakorlati feladat az elméleti előadásokhoz illeszkedik.

Városi közlekedés és úttervezés 2.

A tárgy a városi közlekedés elemivel, méretezésével foglalkozik, a településszerkezeti tervtől a szabályozási terv szintjéig. A gyakorlati feladat az elméleti előadásokhoz illeszkedik.

Városökológia

A tantárgy célja a Városökológia elméleti alapjainak megismerése és annak integrálása egy gyakorlati feladaton keresztül. Az előadások szemelvényeket adnak az alapvető ismeretekről. A tárgy gyakorlati kurzusa a települétervezési és tájépítsézeti alkalmazhatósághoz nyújtanak segítséget, egy megoldadó projektfeladaton keresztül. A projektfeladat: 'Klímaadaptív beépítés és közterület'

Zöldhálózat és zöldfelületi rendszer

A tárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók a megismerjék a települési zöldinfrastruktúra és a közcélú zöldfelületi rendszerekkel kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményeket. A három különböző blokkban szervezett, egyéni és csoportos projektfeladat megoldása során pedig integrálják a megszerzett ismereteket a saját témájukhoz kapcsolódó feladatba. A tantárgy keretében tartott konzultációk segítenek a hallgatók egyéni tervezői és kutatói munkájának elmélyítésében.