Génmegőrzés Budatétényben

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem központja Gödöllőn van, de számos telephellyel rendelkezik országszerte. Az egyik Budatétényben a Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet Dísznövénytermesztési és Zöldfelületgazdálkodási Kutatócsoportja. Ez a kutatócsoport a Rózsakertben, illetve a Kutatóintézet épületeiben foglalkozik a dísznövények termesztésével, nemesítésével és kutatásával. A Park utcai terület júniustól egészen a fagyokig igazán gazdag színegyüttest tár a Rózsakertet látogatók szeme elé. S hogy miből ered ez a pompás színvilág? Nos, számos kísérlet és feladat együttes eredményeként jön létre. 

A Kutatócsoport tagjai ugyanis állami feladatként teljesítik a több, mint 80 magyar nemesítésű egynyári dísznövényfajta (főleg Tagetes patula, Rudbeckia hirta, Celosia plumosa, Ricinus communis, Gaillardia pulchella, Zinnia angustifolia stb.) évenkénti fenntartását, amelyeket az 1950-es évektől 2010-ig Dr. Kováts Zoltán nemesített. Ez azt jelenti, hogy a fajtákat üvegházban szaporítják magvetéssel a téli időszakban, majd nevelik őket palántának. Ezt követően a palánták, a tavaszi fagyok elmúltával, szabadföldre kerülnek, meghatározott sor- és tőtávolságra. Erre azért van szükség, hogy az egyedeket részletesen meg lehessen figyelni. Körülbelül hetente történik a szelekció. A szelekció azt jelenti, hogy a fajta kiültetett egyedeiből eltávolítják azokat, amelyek nem fajtaazonosak (például magasabbak, alacsonyabbak vagy éppen más a virágszínük). Ez a szelekciós munka folyamatos, mert a magról szaporított növények esetében a létrejött növények sosem lehetnek teljesen egyöntetűek. Ez a folyamat a negatív szelekció.

 

Létezik pozitív szelekció is, melynek során azokat az egyedeket válogatják ki, amelyek bár mások, mint az alapfajták, de különlegesek, egyediek és akár új fajták nemesíthetők belőlük. 
Amennyiben az állomány teljesen egyöntetű, a rendszeres tápanyagutánpótlás, gyomtalanítás után ősszel a magok kézzel és szakaszosan szedhetők. A leszedett termések rejtik a magvakat, amelyeket a tél folyamán cséplő- és magtisztító gépekkel tisztítanak ki. Ezt követően jön a csíráztatási szakasz, amelynél több ismétlésben nézik meg, hogy az adott fajta az adott évben hány százalékos csírázást ért el – ettől függően lehet kereskedelmi forgalomba hozni.

Korábban a Kutatócsoport évekig foglalkozott kiskereskedelmi forgalmazással, de mára már csak előrendelés esetén adnak el vetőmagot. 
A fajtákkal nem csak ennyi feladat van, hiszen szintén fontos feladat a folyamatos javító nemesítés is. Napjaink egyik meghatározó jelensége a klímaváltozás, amelynek hatásait évről-évre tapasztalhatjuk a saját kertünkben is. Azok a fajok, fajták, amelyek ezelőtt 20-30 évvel gond nélkül megéltek, virágoztak és teremtek a kertben, mára már csak nehezen vagy egyáltalán nem bírják a szélsőséges nyarakat, az aszályt.
A Kutatócsoport másik fontos törekvése ezért új, a jelenlegi klímát tűrő fajták létrehozása, nemesítése. 2020 óta foglalkoznak az egynyáriak körében Rudbeckia hirta és Ricinus communis nemesítéssel, emellett más, fásszárú fajok, a Ginkgo biloba, Lagerstroemia indica és Platanus fajták nemesítésén is dolgoznak. 

 
Mivel a környezetvédelem egyre fontosabb a mai kor emberének, ezért a különféle technológiákból eredő környezeti terhelésvizsgálat is elengedhetetlen. Ennek érdekében gyomirtószerek káros hatásait is vizsgálják a településeink zöldfelületgazdálkodásában. 
A Kutatócsoport tagjai a Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet vezetésével a Budatétényi Rózsakertet is gondozzák, részt vesznek a megújításában. A körülbelül 1100 rózsafajta génbanki megőrzése szintén állami feladat. 
A Rózsakerttel kapcsolatos feladatokról a Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet igazgatója, Dr. Fekete Albert és a Kutatócsoport vezetője, Dr. Orlóci László is beszélt a 2022 októberében tartott Rózsakerti Börze rendezvényen, amelyet előreláthatólag 2023 nyár elején is megszerveznek, továbbá egyre szélesebb körben szeretnék ismertté tenni a Budatétényi Rózsakertet. 

Továbbiak elérhetők:

Beszámoló a 2023. évi szabadföldi kiültetésről